Menszátor Magdolna - Janet King

Saját tapasztalat

Magdolnával a Trafó terasz nevű helyen találkoztunk. A színésznő, bár külsőleg annyira nem hasonlít Janet Kingre (Janet sokkal testesebb), mégis Janetre emlékeztetett. Ugyanolyan nyugalmat, megfontoltságot és anyáskodást sugárzott, mint a filmbeli anya. Szívesebben beszélt fiáról, mint magáról, mint ahogy a legtöbb anya. Természetesen Ő is jó szívvel emlékezett vissza a sorozat szinkronizálására.

Az interjú szövege

Kedvencei a negatív szerepek

Akár az intrikus karakter bőrébe bújik, akár melegszívű családanyát játszik, Menszátor Magdolna minden esetben maradéktalanul meg tudja győzni a közönséget. Így aztán nem csoda, hogy tulajdonképpen nem is akad olyan televíziós sorozat, amelyben ne rá osztanák valamelyik kulcsfigura szinkronizálását. Nincs, aki ne zárta volna a szívébe Janet King szerepében, ő azonban elárulta nekünk: bár imádja Janetet, kedvencei a negatív szerepek.

A gyerekszereplőket szinkronizáló fiataloknak többnyire az első nagy szinkronszerepük fűződik a Váratlan utazáshoz, így számukra különösen emlékezetes maradt ez a munka. Nyilván Önnek ez már a sokadik szerep volt, hagyott-e mégis maradandó nyomot valamiért?

Egyértelműen felejthetetlen maradt, hiszen ez nem egy tucatsorozat volt, hanem olyasmi, ami a közönség és a színészek szívéhez is egyaránt közel állt. Máig a kedvenceim közé tartozik.

Mit élvezett a legjobban ebben a szerepben?

Janet pikáns, makacs, ugyanakkor valódi tyúkanyótípus. Azokat a jeleneteket élveztem a legjobban, amikor Hettyvel vitatkoztak, hetyke és eredeti módon, rendkívül szórakoztató volt.

Bizonyára a szinkronban sokkal többfajta karakterlehetőség van, mint a színházban.

Nekem itt több volt, mert itt akár minden nap más szerepbe bújhatok.

A korábbi interjúinkból mi már tudjuk, hogy a gyerekszereplők nagyon jól összekovácsolódtak a munka során. De milyen volt a viszony a felnőttek között?

Mindig jó hangulatú volt a munka. Schubert Évával nagyon jó együtt szinkronizálni. Tóth Enikő pedig kolléganőm a Madách Színházban, és nagyon szeretjük egymást. Az egyetlen, amit sajnálok, hogy a sorozat szinkronrendezője már nem sokat dolgozik a pályán.

Róla a többiek is ódákat zengtek.

Bizony, nagyon kevés az ennyire jó szinkronrendező, aki addig nem nyugszik, amíg olyan állapotba nem hozza a színészt, amiben tökéletesen eggyé tud válni a figurával.

Azt hiszem, minden néző nevében mondhatom, hogy ez tökéletesen sikerült.

Hallottam, hogy mostanában többször is ismételték, az emberek pedig megnézik újra és újra, mert szeretik ezt a sorozatot. Számomra ez a legjobb bizonyíték.

Egyéb szerepeiben jellemzően negatív vagy pozitív karaktereket játszik inkább?

Nagyon szeretek negatív szerepet játszani! Sokkal izgalmasabb, mint egy hősnő, aki esetleg végig sírja, zokogja, vagy szenvedi a filmet, színdarabot. Szeretek utálatos, gonosz nőt alakítani, volt is már rá példa jópárszor.

A Váratlan utazásban többgyerekes családanyát alakít. Mit árulhatunk el az igazi családjáról?

Van egy 22 éves fiam, aki filmrendező szeretne lenni.

Önnek milyen hobbijai vannak?

Semmi rendkívüli. A munkám rendszertelen időbeosztása nem is teszi lehetővé, hogy valamibe igazán belefeledkezzem. Szívesen olvasok, ha jut időm rá, és szeretem az állatokat, volt is egy cicám.

Mi az a szerepe, amire valamiért különösen szívesen emlékszik vissza?

Sok jó szerepet szinkronizáltam, sok világsztárt, többek között Emma Thompsont is. Mint említettem, Janet Kinget nagyon szerettem, de például a Star Treket is élveztem.

Volt-e már olyan szinkronszerepe, amit legszívesebben visszautasított volna?

Nyilván akadt, amit kevésbé szerettem, de nem utasíthatok vissza semmit.

A végeredményen ilyenkor érezhető-e a különbség?

Semmi esetre sem. Ugyanakkora erőbedobás szükséges minden szerephez.

Mégis mik azok a szerepek, amiket nem kedvel?

Ha a film szempontjából is semmitmondó egy karakter, csak töltelékszerep, és esetleg még távol is áll tőlem a figura, akkor azt nehezebb szívvel-lélekkel megcsinálni.

Mi a véleménye a saját hangjáról?

Amikor először hallottam magnóról a hangomat, világgá tudtam volna szaladni. Idővel megbarákoztam vele. De a mai napig nagyon kritikus vagyok magammal szemben. Otthon tévénézés közben is azt hallgatom, nem maradt-e valami baki a filmben, aztán a kollégák figyelmét is felhívom erre utólag. Ilyenkor meg is jegyzik: Te inkább ne nézz otthon televíziót!

készült: 2002. június