Zach Bennett - július 28., csütörtök
Csütörtök van. Első dolgunk beszerezni egy példányt a The Globe and Mail című napilapból. Ma jelenik meg ugyanis egy cikk, amit az egyik újságíró Ruthszal és Bobbyval folytatott telefonbeszélgetés alapján írt az AvConról. Egy féloldalnyi cikk szól az összejövetelről egy hatalmas képpel illusztrálva, melyen Olivia és Sara néz egymásra. Van pár elírás és apró tévedés a cikkben a találkozóval kapcsolatban, de alapvetően jó kis cikk. Jobb lett volna, ha egy-két héttel hamarabb jelenik meg az írás, de örülünk, hogy egyáltalán megjelent.
A mai napot kicsit lazábbra terveztük. Holnap lesz az AvCon kirándulós napja, így ma inkább pihengetünk. Délelőtt egy gyors vizit az egyetem könyvtárában az internetes gépeknél, majd a York Lane egyik gyorséttermében pizzázunk egyet. A többiek visszamennek ebéd után a szállásra ejtőzni, én meg bevetem magam ismét a könyvtárba, netezek még egy kicsit.
Egyetlen igen kellemes program van betervezve mára: találkozás Zachary Bennett-tel (Felix King). Zach nem tud/akar eljönni az AvConra. Ő már nem Felix Avonlea-ből, hanem Zach Bennett, akinek saját rockzenekara van. Nem szándékozik a Felix King-imázst tovább építeni, sőt kifejezetten szabadulni akar tőle, illetve szombat este fellépésük is van a Blue Moon nevű pubban, így ideje sem nagyon van az AvConra. Viszont olyan kedves, hogy egy félórára hajlandó velünk találkozni a Tim Hortons nevű kávézólánc egyik kávézójában, hogy aláírjon pár tárgyat, amit az aukcióra szántunk. Este hatra van megbeszélve a találkozó, mi pontban hatkor esünk be Ruthszal, Kittyvel és Orsival, de Zach még sehol. Rendelünk hát egy-egy finom kávét, egy kis fánkot, és várunk.
Zach 5-8 perc késéssel érkezik, de eljön. Első pillantásra alig ismerem meg. Egyáltalán nem olyan testes, mint Felix volt. Viszont majdnem olyan magas, mint én. Egy kicsit zavarban van, rendelünk hát neki is egy kávét, aztán leülünk beszélgetni. Zachary nagyon jó fej. Félóráról volt szó eredetileg, de este hétkor még mindig mesél. Mesél a forgatásokról, a zenekaráról, kérdezget minket az AvConról, egyszerűen nagyon jól el lehet vele beszélgetni. A tavalyi színészekhez hasonlóan közvetlen, kedves, a földön járó fiatalember, aki az elején még egy kicsit zavarban is volt, de aztán teljesen feloldódott.
Azután jönnek az aláírások, a pózolás a közös fotókhoz. Persze a beszélgetés alatt is csináltam róla jó pár képet. Alig győzi szegény a sok aláírást, számos relikviát sikerült begyűjteni az aukcióra, amihez neki is köze van, így azokat mind alá kell írnia. Végül mintegy másfél óra után búcsúzunk el tőle, mennie kell, mert programja van. Láthatóan jól érezte magát, szívesen beszélgetett velünk a sorozatról, így teszünk még egy halvány kísérletet, meghívjuk ismét, hogy ha van kedve és ideje, egyszerűen ugorjon be akár csak pár percre is. Nem zárkózik el az ötlettől, de nem is mond igent. Van remény, hogy az AvConon találkozunk vele, de ha ott nem, a szombat esti fellépésükön igen. Zach elsiet, mi pedig nem győzünk csodálkozni, hogy milyen kedves ember, valamint hogy a félóra helyett másfél órát töltött velünk.
Visszamegyünk a szállásra. Valamit kellene vacsizni, de nincs kedvünk étteremmel vacakolni, meg már késő is van, így hát rendelünk pár pizzát, és Ruthék szobájában csapunk egy közös vacsorázást. Holnap AvCon!
